Csányi Sándor 1992 óta az ország legnagyobb kereskedelmi bankjának első embere. Magyarország legbefolyásosabb bankár-üzletembere. Évek óta jelen van a legnagyobb hazai vállalat, a Mol igazgatótanácsában, kiterjedt magánérdekeltségei pedig a hazai élelmiszeripartól a borászaton át a telekommunikációig terjednek. Magyarország leggazdagabb és 2. legbefolyásosabb személye. 2010 óta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke. A leggazdagabb magyar címét hetedik éve őrzi, 260 milliárd forintra rúg a vagyona.

Csányi Sándor 1953-ban született Jászárokszálláson. Apja a helyi tsz mezőőreként, anyja pedig a háziipari szövetkezetben fonalhajtóként dolgozott. A házaspár második gyermeke. Tizennégy éves koráig szülővárosában lakott. Szülei három fiú gyermeket neveltek a csládi kasszát pedig méhészkedésből és háztáji cukorrépa-termesztésből származó jövedelemmel egészítették ki. "Apám keményfejű, makacs ember, napi 16-18 órát dolgozott. Hozzá hasonlóan engem is nehéz eltántorítani attól, amit a fejembe veszek. Talán annyiban vagyokrugalmasabb nála, hogy a kitűzött célért hajlandó vagyok kerülő utat is tenni" 

-mondja Csányi Sándor, aki állítása szerint édesanyjának a humorérzékét és kapcsolatépítő képességét köszönheti. Szülei szerint tizenéves korától értett ahhoz, hogyan kell munkára bírni másokat: a ház körüli fizikai munkák elvégzésére tucatnyi barátjából szervezett brigádot, melyben maga inkább irányítási feladatokat látott el, mint hogy a munka (általa kevéssé kedvelt) fizikai részével kelljen foglalkoznia. Bár általános iskolai osztályfőnöke nem javasolta, hogy közgazdasági irányultságú középiskolában folytassa tanulmányait, ő elhatározta azért is képes lesz helytállni.

Ezt követően a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskola (jelenleg: Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium) tanulója lett. A következőszavakkal búcsúzott szüleitől: 

"ötezer forintot fog keresni" 

amit a következő kijelentéssel tetőzött:

 "leszek én még miniszter". 

A középiskolai beilleszkedés nem  volt egyszerű:

 "Tizennégy éves koromig elfogadott, néha főnökként tisztelt fiú voltam az utcánkban, Budapesten viszont hatalmasat zuhant a társadalmi presztízsem. Vidékiesen beszéltem, suk-süköltem, nem tudtam rendesen késselvillával enni." 

1971-ben érettségizett, majd felvették a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára (PSZF). A pénzügyi pályára egy távoli, épp az OTP-nél dolgozó rokonának a példája indította el: 

"Édesanyám nagynénje minden nyáron nálunk nyaralt, ilyenkor a fia autóval hozta el hozzánk. Mindig egy-egy nagy kartondoboz csokival és cukorkával állított be, és mivel Árokszálláson emlékeim szerint talán egy magánautó, ha volt, számomra akkor ez jelentette a gazdagság netovábbját, és ez keltette föl bennem a pénzügyek iránti érdeklődést." 

Főiskolai tanulmányai alatt a középiskolájának éjszakai kollégiumi nevelőtanára volt. 

"Valószínűleg nem tudtam volna Pesten maradni, ha nincs ez a lehetőség" 

-emlékszik ma. 1974-ben szerzett főiskolai diplomát. Ennek megszerzése után először a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságán, majd a minisztérium titkárságon dolgozott 1983-ig. De tanult tovább. Elkezdte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát, ahol 1980-ban szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet szerzett. Disszertációja a Lakossági hitelezés és betétgyűjtés alakulása, továbbfejlesztésének lehetőségei címet viselte.

"Keményen 16-18 óráztam. Nappal dolgoztam a PM-ben, délután tanítottam a középiskola levelező tagozatán, éjszakára bent maradtam a kollégiumban nevelőnek, és - hogy el ne aludjak - a folyosón járkálva készültem a vizsgákra."

Kihasználta ár- és könyvszakértői oklevelét: ha egy céget megbüntettek, mert a piacinál magasabb árat kért, az ügyesebb árszakértők sikerdíj fejében igazolták, hogy a díjszabás nem is törvénysértő. 

"Egy nap alatt többet kerestem, mint az éves fizetésem." 

A maszekolás révén ekkor már nem függött egyetlen munkahelyétől, így bátrabban ment bele olyan konfliktusokba, melyek a későbbi siker zálogai voltak. 1983-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba került, mint osztályvezető, ami alacsonyabb beosztást, de szolgálati lakást jelentett. A MÉM-ben rengeteg ideje volt maszekolni, és ekkor ismerkedett meg a vadászattal, amit a foci mellett azóta is fő hobbijának tekint. Néhányan a"hülyeségig korrekt vadász"-nak tartják Csányit, amihez ő maga csak annyitfűzött hozzá: valóban nem szereti az "éhes" vadászokat, akik mindenre lőnek. Külön területet bérel, ahová meghívja azokat, akikkel szívesen van együtt. Egy ismerőse szerint Csányi üzleti mentalitása egy vadászmetaforával írható le: olyan vadász, aki képes sokáig várni, de fürgén lép, ha le kell csapni a zsákmányra.

1986-ban a Magyar Hitelbank főosztályvezetője, majd 1989-től az Országos Kereskedelmi és Hitelbank stratégiai vezérigazgató-helyettese lett. Lenk Géza csábította el második embernek az Országos Kereskedelmi és Hitelbankba (OKHB), ahol széles körű stratégiai feladatokat kellett ellátnia. Többen úgy látják, hogy Csányit "ekkor fedezték fel", amiért többen ma is Lenket tartják patrónusának. 1991-ben Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) akkori vezérigazgatója felkérte Csányit a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztjára. Csányi elfogadta a felkérést, később azonban pályázati úton kívánták betölteni a tisztséget. Csányi ekkor közölte, hogy nem pályázik, ekkor arra kérték, hogy egy önéletrajzot adjon be, de ezt sem tette meg. Csányi Sándor így emlékszik: 

"Csepivel közöltem, hogy nem pályázom. Ekkor arra kértek, hogy legalább egy önéletrajzot adjak be. Ezt sem tettem meg, viszont írtam egy levelet Antall Józsefnek, amiben leírtam, hogy a BB valós helyzetének ismerete nélkül nem tudok megalapozott stratégiát vázolni, az eredeti döntés megváltoztatását pedig a személyemmel kapcsolatos bizalom megrendülése jelének tekintem. Azt hiszem, az eset inkább Lajost frusztrálta, mint engem." 

A bizalom irányában töretlen maradt, ennek bizonyítéka, hogy 1992-ben a OTP Bank Rt. elnökvezérigazgatójává nevezték ki. Először átalakította a bank vezetését, májusi kinevezése után, mind a 215 vezető megkapta a felmondólevelét, és csak 150- en vehették kézbe az újbóli kinevezést. Ezután három hónapon belül tíz százalékkal csökkentette a betéti kamatokat, informatikai fejlesztéseket hajtott végre. A privatizáció után is megtarthatta tisztségét és jelentős tulajdonrészt szerzett a vállalatban. A bank később kiterjedt a környező országokra is, így pl. Szerbiába és Romániába. 1997 és 2008 között a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja volt. Banktevékenységén túl 1998-ban rövid ideig a Malév felügyelőbizottságának elnöke volt, később az Europay (1998-tól), a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (1998-1999), a Matáv Rt. (2000-2003) igazgatótanácsának tagja volt. Emellett több éven át a Mol Rt. igazgatóságának alelnöke. 1997 és 2000 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint 2002 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke volt. 2002-ben a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnökévé választották. 2003-tól a Prima Primissima-díj kuratóriumának elnöke. 2004-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. 2010-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé választották.

Befektetési portfóliója az elmúlt egy évtizedben egyre terebélyesedett: a borászattól, a hús- és tejipartól az ingatlanokon át a telekommunikációig számos vállalatot vett, és működtet. 2004-ben 75%-os tulajdont vásárolt a Magyar Lőszergyártó Rt.-ben, 2005 januárjában százszázalékos tulajdonosa lett a légijármű-kölcsönzéssel, illetve nem menetrendszerű légi szállítással foglalkozó Alexand-Air Kft.-nek. Nathaniel Rothschilddel 2005 augusztusában megvásárolta a Demján Sándor vezette TriGránit 25%-os tulajdonhányadát. Tulajdonában van a Sole-Mizo Zrt., a Délhús és más élelmiszeripari vállalatok is. 2013 júliusában váratlanul eladta a birtokában lévő OTP értékpapírok legnagyobb részét 7,8 milliárd forint értékben, jelképesen csak tízezret tartott meg belőlük, ezzel a tranzakcióval Csányi 1,6 milliárdos bevételre tett szert. Az eladás hatására kisebb pánik tört ki a tőzsdén, az OTP és egyéb részvények   is vesztettek értékükből. Mint kiderült, az OTP más vezetői is eladtak a birtokukban lévő OTP részvényekből, de messze Csányié volt legnagyobb eladás, mindezek pedig azzal a negatív üzenettel bírtak az üzleti élet szereplői felé, hogy nem várható növekedés. Az OTP Bank úgy nyilatkozott, hogy Csányi az agrár és élelmiszeripari beruházásai fejlesztésére szánja az átcsoportosított vagyont. A lépés mögött többen a második Orbán-kormány devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos utólagos módosításait, a hitelesek mentőcsomagját és a bankadót vélték indoknak, mely az OTP nyereségeinek jelentős részét elviheti. Szóba került, hogy Csányi egészségügyi okok miatt vissza akar vonulni egy korábbi szívműtétre hivatkozva, de Csányi, habár a műtétet megerősítette, cáfolta, hogy vissza akarna vonulni az üzleti élettől. Mindezt sok mással együtt pár nappal később egy sajtótájékoztatón nyilatkozta, ahol megerősítette, hogy valóban az agrár és élelmiszeripari érdekeltségeihez volt szüksége az eladásból származó pénzre. A Befolyás-barométer szerint 2014 óta ő Magyarország 2. legbefolyásosabb személye.

Díjai, elismerései:

 Közép-Európa tíz legjobb vállalatirányítója (Wall Street Journal Europe,

1999)

 Az év vállalkozója (2000)

 Az év üzletembere (2004)

 Mercur díj (2005)

 Wahrmann Mór-érem (2006)

 Kármán Tódor-díj (2007)

 Báthory-díj (2007)[6]

 A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2015)

FORRÁSOK:

Forrás1